| 1. | Külde pedig Hírám, Tírusz királya Dávidhoz követeket: cédrusfákat, kőműveseket és ácsmestereket, hogy neki házat csináljanak. |
| 2. | És megismeré Dávid, hogy az Úr őt megerősítette a királyságban Izrael felett, mivelhogy igen felmagasztaltatott vala az ő országa az ő népéért, az Izraelért. |
| 3. | Vőn pedig Dávid még [több] feleséget Jeruzsálemben, és nemze Dávid még [több] fiakat és leányokat. |
| 4. | És ezek neveik azoknak, akik születtek neki Jeruzsálemben: Sammua, Sobáb, Nátán és Salamon, |
| 5. | Ibhár, Elisua és Elpélet, |
| 6. | Nógah, Néfeg és Jáfia, |
| 7. | Elisáma, Beheljada és Elifélet. |
| 8. | Megértvén pedig a filiszteusok, hogy Dávid királlyá kenetett fel az egész Izrael felett, feljövének mind a filiszteusok, hogy megkeressék Dávidot. Mely dolgot mikor Dávid meghallott, azonnal ellenük ment. |
| 9. | A filiszteusok pedig eljövén, elszéledének a Réfaim völgyében. |
| 10. | Akkor Dávid megkérdé az Istent, mondván: Felmenjek-e a filiszteusok ellen, és kezembe adod-e őket? És monda neki az Úr: Menj fel, és kezedbe adom őket! |
| 11. | Felmenének azért Baál-Perásimba, és ott Dávid őket megveré, és monda Dávid: Az Isten eloszlatá az én ellenségeimet az én kezem által, mint a vizeknek oszlását; azért nevezék azt a helyet Baál-Perásimnak. |
| 12. | És otthagyák az ő [bálvány]isteneiket, és Dávid megparancsolá, hogy megégessék azokat. |
| 13. | Ismét [feltámadának] a filiszteusok, és a völgyben szétterjeszkedtek. |
| 14. | Azért Dávid ismét megkérdé az Istent, és monda az Isten neki: Ne menj fel utánuk, hanem fordulj el tőlük, és menj reájuk a szederfák irányában; |
| 15. | És mikor hallod a járás dobogását a szederfák tetején, akkor menj ki a viadalra, mert az Isten teelőtted megyen, hogy megverje a filiszteusok táborát! |
| 16. | Dávid azért úgy cselekedék, amint neki Isten meghagyta volt, és vágák a filiszteusok táborát Gibeontól fogva szinte Gézerig. |
| 17. | És elterjede Dávid híre az országokban, és az Úr adá a tőle való félelmet minden pogányra. |