| 1. | És feljöve az ammonita Náhás, és tábort jára Jábes-Gileád ellen. A jábesbeliek pedig mondának mindnyájan Náhásnak: Köss velünk szövetséget, és mi szolgálni fogunk neked. |
| 2. | És monda nekik az ammonita Náhás: Úgy szövetséget kötök veletek, ha kivágatom mindnyájatoknak jobb szemét, és tehetem ezt egész Izraelnek gyalázatára. |
| 3. | Jábes vénei pedig mondának neki: Engedj nekünk hét napot, hogy követeket küldjünk Izraelnek minden határára; és ha senki sem segít meg minket, akkor kimegyünk hozzád. |
| 4. | Elmenének azért a követek Saulhoz Gibeába, és elmondták [e] beszédeket a nép füle hallatára. És felemelé az egész község az ő szavát, és sírának. |
| 5. | Saul pedig éppen a mezőről jött vala a barmok után, és monda Saul: Mi történt a néppel, hogy sírnak? És elmondták neki a jábesbeliek beszédeit. |
| 6. | És mikor hallotta e beszédeket, az Úrnak lelke Saulra szálla, és az ő haragja nagyon felgerjede. |
| 7. | És vett egy pár ökröt, és feldarabolá azokat, és a követektől elküldé Izraelnek minden határára, mondván: Aki nem vonul Saul után és Sámuel után, annak ökreivel így cselekesznek. És az Úrnak félelme szálla a népre, és kivonulának mind egy szálig. |
| 8. | És megszámlálá őket Bézekben. És Izrael fiai háromszázezren valának, a júdabeliek pedig harmincezren. |
| 9. | És mondának a követeknek, kik [oda]menének: Így szóljatok a jábes-gileádbelieknek: Holnap, mikor a nap felmelegszik, megszabadultok. És elmenének a követek, és megmondák a jábesbelieknek, és ők örvendezének. |
| 10. | Mondának azért a jábesbeliek: Holnap kimegyünk hozzátok, hogy egészen úgy cselekedjetek velünk, amint nektek jónak tetszik. |
| 11. | Másodnapon pedig Saul a népet három seregre osztá, és kora hajnalban a táborra ütének, és verték Ammont mindaddig, míg a nap felmelegedék; akik pedig megmaradtak, úgy szétszórattak, hogy kettő sem maradt közülük együtt. |
| 12. | Akkor a nép monda Sámuelnek: Kicsoda volt az, aki mondá: Saul fog-e rajtunk uralkodni? Adjátok elő a férfiakat, hogy megöljük őket! |
| 13. | Saul azonban azt mondá: Senkit se öljetek meg a mai napon, mert ma szerzett szabadulást az Úr Izraelnek. |
| 14. | Sámuel pedig monda a népnek: Jertek, menjünk el Gilgálba, és újítsuk meg ott a királyságot! |
| 15. | Elméne azért az egész nép Gilgálba, és ott az Úr előtt Gilgálban királlyá tették Sault; és áldoztak ott hálaáldozatot az Úr előtt, és felette örvendezének ott, Saul és Izraelnek minden férfiai. |