| 12. |
Midőn pedig nappal lőn, a zsidók közül némelyek összeszövetkezvén, átok alatt kötelezék el magukat, mondván, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik Pált.
|
| 13. |
Többen valának pedig negyvennél, kik ezt az összeesküvést szőtték.
|
| 14. |
Ezek elmenvén a főpapokhoz és a vénekhez, mondának: Átok alatt megesküdtünk, hogy semmit nem ízlelünk addig, míg meg nem öljük Pált.
|
| 15. |
Most azért ti jelentsétek be az ezredesnek a tanáccsal egybe, hogy holnap hozza le őt tihozzátok, mintha az ő dolgának tüzetesebben végére akarnátok járni. Mi pedig, minekelőtte ő ideérne, készek vagyunk őt megölni.
|
| 16. |
Meghallván azonban a Pál nőtestvérének fia e cselvetést, megjelenvén és bemenvén a várba, tudtára adá Pálnak.
|
| 17. |
Pál pedig egyet a századosok közül magához hívatván, monda: Ezt az ifjat vezesd az ezredeshez, mert valamit akar neki jelenteni.
|
| 18. |
Az annak okáért maga mellé vévén őt, vivé az ezredeshez, és monda: A fogoly Pál magához hívatván engem, kéré, hogy ez ifjat hozzád vezessem, mert valamit akar neked mondani.
|
| 19. |
Az ezredes pedig őt kézen fogván és félrevonulván külön, tudakolá: Micsoda az, amit nekem jelenteni akarsz?
|
| 20. |
Az pedig monda: A zsidók elvégezték, hogy megkérnek téged, hogy Pált holnap vidd le a tanács elé, mintha valamit tüzetesebben meg akarnának tudakozni őfelőle.
|
| 21. |
Te azért ne engedj nekik: mert közülük negyvennél több férfiú leselkedik őutána, kik átok alatt kötelezték el magukat, hogy sem nem esznek, sem nem isznak addig, míg meg nem ölik őt. És immár készen vannak, várakozva a te üzenetedre.
|
| 22. |
Az ezredes tehát elbocsátá az ifjat, meghagyván neki, hogy: El ne mondd senkinek, hogy ezeket megjelentetted nekem.
|
| 23. |
És magához hívatván kettőt a századosok közül, monda: Készítsetek föl kétszáz vitézt, hogy induljanak Cézáreába, és hetven lovast és kétszáz parittyást, az éjszakának harmadik órájától fogva.
|
| 24. |
És hogy barmokat is adjanak melléjük, hogy Pált felültetve békességgel vigyék Félix tiszttartóhoz.
|
| 25. |
Levelet is írt, melynek tartalma ez vala:
|
| 26. |
Klaudius Lisiás a nemes Félix tiszttartónak üdvöt!
|
| 27. |
Ezt a férfiút, kit a zsidók megfogtak és meg akartak ölni, odamenvén a sereggel, kiszabadítám, megértvén, hogy római.
|
| 28. |
Meg akarván pedig tudni az okát, miért vádolják őt, levivém őt az ő tanácsuk elébe,
|
| 29. |
És úgy találtam, hogy ő az ő törvényüknek kérdései felől vádoltatik, de semmi halálra vagy fogságra méltó vétke nincs.
|
| 30. |
Minthogy pedig nekem megjelentették, hogy a zsidók e férfiú után ólálkodni akarnak, azonnal hozzád küldém, meghagyva vádolóinak is, hogy ami dolguk van őellene, teelőtted mondják meg. Légy jó egészségben!
|
| 31. |
A vitézek tehát, amint nekik megparancsolták, Pált felvévén, elvivék azon éjszakán Antipatrisba.
|
| 32. |
Másnap pedig hagyván a lovagokat továbbmenni ővele, visszatérének a várba.
|
| 33. |
Azok pedig eljutván Cézáreába, és átadván a levelet a tiszttartónak, Pált is elébe állaták.
|
| 34. |
Mikor pedig elolvasta a tiszttartó, és megkérdezte, melyik tartományból való, és megértette, hogy Ciliciából,
|
| 35. |
Monda: Majd kihallgatlak, mikor vádlóid is eljőnek. És parancsolá, hogy a Heródes palotájában őrizzék őt.
|