A bölcseség, megelégedettség és egyszerűség ajánlása

1. Jobb a jó hír a drága kenetnél, és a halálnak napja jobb az ő születésének napjánál.
2. Jobb a siralmas házhoz menni, hogynem a lakodalomnak házához menni, mivelhogy minden embernek ez a vége, és az élő ember megemlékezik arról.
3. Jobb a szomorúság a nevetésnél, mert az orcának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
4. A bölcseknek elméje a siralmas házban [van], a bolondoknak pedig elméje a vigasságnak házában.
5. Jobb a bölcsnek dorgálását hallani, hogynem valaki hallja a bolondoknak éneklését.
6. Mert olyan a bolondnak nevetése, mint a tövisnek ropogása a fazék alatt; ez is hiábavalóság!
7. Mert a zsarolás megbolondítja a bölcs [embert] is, és az elmét elveszti az ajándék.
8. Jobb akármi dolognak vége annak kezdeténél; jobb a tűrő, hogynem a kevély.
9. Ne légy hirtelen a lelkedben a haragra; mert a harag a bolondok keblében nyugszik.
10. Ne mondd ezt: Mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél; mert nem bölcsességből származik az ilyen kérdés.
11. Jó a bölcsesség az örökséggel, és előmenetelükre van az [embereknek], akik a napot látják.
12. Mert a bölcsességnek árnyéka alatt, [és] a gazdagságnak árnyéka alatt [egyformán nyugszik az ember], de a tudomány hasznosabb, mivelhogy a bölcsesség életet ad az ő urainak.
13. Tekintsd meg az Istennek cselekedeteit; mert kicsoda teheti egyenessé, amit ő görbévé tett?
14. A jó szerencsének idején élj a jóval, a gonosz szerencsének idején pedig jusson eszedbe, hogy ezt is, éppen úgy, mint azt, Isten szerzette, avégre, hogy az ember semmit [abból] eszébe ne vegyen, [ami] reá következik!
15. Mindent láttam az én hiábavalóságomnak napjain: van oly igaz, aki az ő igazságában elvész, és van gonosz ember, aki [az ő életének napjait] meghosszabbítja az ő gonoszságában.
16. Ne légy felettébb igaz, és felettébb ne bölcselkedjél; miért keresnél magadnak veszedelmet?
17. Ne légy felettébb gonosz, és ne légy balgatag; miért halnál meg időd előtt?
18. Jobb, hogy ezt megfogd, és amattól is a te kezedet meg ne vond; mert aki az Istent féli, mindezektől megszabadul!
19. A bölcsesség megerősíti a bölcset inkább, mint tíz hatalmas, akik a városban vannak.
20. Mert nincs egy igaz ember is a földön, aki jót cselekednék, és nem vétkeznék.
21. Ne figyelmezz minden beszédre, melyet mondanak, hogy meg ne halld szolgádat, hogy átkoz téged.
22. Mert sok esetben tudja a te lelked is, hogy te is gonoszt mondottál egyebeknek.
23. Mindezeket megpróbáltam az én bölcsességem által. [Mikor] azt gondolám, [hogy] bölcs vagyok, éntőlem a [bölcsesség] távol vala.
24. Felette igen messze van, ami van, és felette mélységes; kicsoda tudhatja meg azt?
25. Fordítám én magamat és az én szívemet a bölcsességnek és az okoskodásnak tudására, kutatására és keresésére; azonképpen hogy megtudjam a bolondságnak gonoszságát és a tévelygésnek balgatagságát.
26. És találtam [egy dolgot], mely keservesebb a halálnál; tudniillik az olyan asszonyt, akinek a szíve olyan, mint a tőr és a háló, kezei pedig olyanok, mint a kötelek. Aki Isten előtt kedves, megszabadul attól; a bűnös pedig megfogattatik attól.
27. Lásd, ezt találtam, azt mondja a prédikátor; mikor gyakorta nagy szorgalmassággal keresém a megfejtést,
28. Amit az én lelkem folyton keresett, és nem találtam. Ezer közül egy embert találtam; de asszonyt mindezekben nem találtam.
29. Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást.